Alapszabály

EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Civil törvény) alapján létrehozták a Kéz a Mancsért Civil Állatvédő Egyesületet.

 

A Kéz a Mancsért Civil Állatvédő Egyesület Közgyűlése az alábbi egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.

I.

Az Egyesület adatai

Az Egyesület neve:  Kéz a Mancsért Civil Állatvédő Egyesület

Rövidített neve: Kéz a Mancsért Egyesület                                                    

Az Egyesület székhelye: 5000 Szolnok, Virág utca 1.                

Levelezési címe: 5000 Szolnok, Virág utca 1.                             

Az Egyesület működési területe:   Magyarország

 

II.

 

Az Egyesület célja és feladatai

 

  1. Az Egyesület célja: Állatvédelem, a gazdátlan állatok problémájának térségi megoldása.

Céljai elérésének érdekében az alábbi fő tevékenységeket végzi:

a)      utcán és menhelyen élő állatok megfelelő gazdához juttatása;

b)      állatkísérleteket helyettesítő alternatív módszerek bevezetésének támogatása;

c)      ifjúság állat- és természetvédelmi szakismeretek népszerűsítése, tudatformálás;

d)      megyei, országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítése és együttműködés hasonló célú szervezetekkel;

e)      ismeretterjesztő kiadványok megjelenítése;

f)        kiállítások, örökbefogadó napok, bemutatók szervezése;

g)      ivartalanítás népszerűsítése, gyakorlása;

h)      ideiglenes befogadás és önkéntesség népszerűsítése, támogatása;

i)        pénzbeli és tárgyi adománygyűjtés;

j)        szocializálás: a szociálisan sérült kutyák társadalomba való beillesztése;

 

  1. Az Egyesület politikai pártoktól független, azok tevékenységét nem támogatja. Az Egyesület pártoktól támogatást nem fogad el. Az országgyűlési képviselői és helyi választásokon jelöltet nem támogat. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

  1. Az egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a Civil törvényben meghatározott következő tevékenységeket végez céljai megvalósítása érdekében:

 

–          ifjúság állat- és természetvédelmi szakismeretek népszerűsítése, tudatformálás

–          állatvédelmi tevékenység

 

  1. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében, tényleges tevékenységként együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és civil szervezettel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
  2. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet, azonban e tevékenységét kizárólag céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodással elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységének ellátására fordítja.
  3. Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásból az Egyesület céljai érdekében végzett tevékenységek alapján az – elnökök döntése szerint – részesülhetnek az arra rászorulók.

III.

 

Az Egyesület tagsága

  1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, elfogadja az Egyesület Alapszabályát, valamint fizeti a tagdíjat.

 

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. A rendes  tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A rendes tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

 

A rendes tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésére álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

 

  1. Az Egyesület rendes tagjának jogai:

 

–        részt vehet az Egyesület munkájában, tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

–        a tag, ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

–        felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;

–        választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire Ptk. 62.§ (5) bekezdése alapján az aki

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

–        indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;

–        betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

–        a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

 

  1. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint anyagi eszközökkel hathatósan támogatja az Egyesület működését céljai elérése érdekében.

3.1     A pártoló tagot az Elnökség veszi nyilvántartásba.

3.2         A pártoló tag az Egyesület munkájában csak tanácskozási joggal vehet részt.

3.3     A pártoló tag csak vagyoni hozzájárulással vesz részt az egyesület tevékenységében. Az egyesület szerveibe nem választható és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

3.3         Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.

  1. Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, akit az elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre.

4.1.    A tiszteletbeli tagság az Egyesületben rendes tagsági jogokat és kötelezettségeket   nem keletkeztet.

4.2.    Az egyesület szerveibe nem választható és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

4.3.    A tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdésekkel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint kötelessége az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadni.

4.4.    A pártoló tag az Egyesület munkájában csak tanácskozási joggal vehet részt.

4.5.   A tiszteletbeli tagot az Elnökség veszi nyilvántartásba.

  1. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat személyesen és képviselő útján (kivéve, ha jogszabály személyes joggyakorlást ír elő) is gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják, akiket a Közgyűlésben egy-egy természetes személy képviselhet.
  2. Az Egyesület rendes tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, belső szabályzatait, és a tagokra nézve kötelező határozatait betartani és aszerint eljárni, valamint az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, a tagdíjat megfizetni, melynek mértékét és rendjét a Közgyűlés állapítja meg.
  3. A tagsági viszony megszűnik:

–        a természetes személy tag halálával, illetve a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével

–        az Egyesület megszűnésével,

–        a kilépés írásbeli kijelentésével,

–        a tag törlésével.

–        a tag kizárásával.

  1. Az Elnökség törli az Egyesület tagjai közül:

–        azt a tagot, aki nem fizet tagsági díjat és az elmaradt tagdíjfizetési kötelezettségének úgy nem tett eleget, hogy a tagot megelőzően, írásban, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett, megfelelő határidő tűzésével felhívták tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésére,

–        azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. (A törlés elleni fellebbezésnek helye nincs ebben az esetben.)

 

9.  A törölt tag a törléssel kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről a legközelebbi rendes közgyűlés szótöbbséggel határoz.

10. Az Elnökség kizárja azt a tagot (rendes, pártoló és tiszteletbeli), aki olyan tevékenységet folytat, ami sérti az egyesület alapszabályát, veszélyezteti céljait, vagy sérti jó hírét és az elnökség a kizárása mellett dönt.

11. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről a legközelebbi rendes közgyűlés szótöbbséggel határoz.

IV.

Az Egyesület szervezete

1.       Az Egyesület szervei:

Közgyűlés

Elnökség

  1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

 

A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 8 naptári nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlések nyilvánosak.

  1. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, megismételt közgyűlést kell összehívni. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő későbbi időpontban, azonos napirenddel  kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A megismételt közgyűlés a megjelent rendes tagok  számától függetlenül határozatképes.

A Közgyűlést össze kell hívni:

–        ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

–        ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,

–        ha az arra illetékes bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.

4.       A Közgyűlés összehívása az Elnökök feladata.

5.       A Közgyűlés döntéseit –az Alapszabályban meghatározott esetek kivételével – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés minősített többséggel hozott határozatához a közgyűlésen jelenlévő rendes tagság 50%-a + 1 fő szavazata szükséges.

6.       A Közgyűlés üléseit valamelyik  Elnök vezeti. Bármelyik Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnökök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

7.       A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

–        az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondása;

–        az Alapszabály megállapítása és módosítása;

–        tisztségviselők megválasztása;

–        tagdíj mértékének megállapítása;

–        az Elnökség és az Egyesület éves beszámolójának, közhasznúsági melléklet jelentésének valamint az Egyesület éves költségvetésének elfogadása, jóváhagyása;

–        döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

8.       Az Közgyűlés által nyílt szavazással választott 3 főből álló Elnökséget választ. Az elnökség tagjainak megbízása 5 évre szól.

Tagjai: 2 fő Elnök, 1 fő titkár.

Az Egyesület vezető tisztségviselői: 2 fő Elnök.

Az Elnökség feladata és hatásköre:

 

 

Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart. Az Elnökséget az Elnökök hívják össze.

 

 

Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

 

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg.

 

Az Elnökség határozatképes, ha az elnökségi tagok mindegyike  jelen van.

  • Ha a szabályszerűen összehívott ülés nem határozatképes, az elnökök azonos tárgykörrel 30 napon belüli időpontra új ülést hívhat össze, amely továbbra is abban az esetben határozatképes, ha az elnökségi tagok mindegyike jelen van.
  • Az elnökség üléseire a meghívót a tervezett időpont előtt legalább 15 naptári nappal írásban a napirend egyidejű írásbeli közlésével kell az érintettek részére megküldeni.
  • Az érintettekkel közölni kell, hogy a határozatképtelenség miatt összehívott új ülés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében továbbra is abban az esetben határozatképes, ha az elnökségi tagok mindegyike jelen van. Amennyiben a határozatképtelenség oka az elnökségi tag(ok) tartós akadályoztatása úgy a határozatképesség biztosítása végett új elnökségi tag(ok) megválasztására kerül sor.
  • Az Elnökség ülései nyilvánosak.
  • Az Elnökség üléseiről a határozatokat is magába foglaló jegyzőkönyv készül, amit az Elnökök és a jegyzőkönyvvezető ír alá és az érintett személyekkel 15 napon belül írásban közölni kell.

 

 

Az Elnökség feladata és hatásköre:

 

–                   tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

–                   a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

–                   az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok megvitatása;

–                   az Elnökök éves beszámolójának megtárgyalása;

–                   személyzeti munka irányítása;

–                   tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;

–                   az Egyesület tagjának törlésével, kizárásával kapcsolatos eljárás;

 

Az Egyesület Elnökeinek feladata és hatásköre:

 

Az Egyesület elnökeit 5 éves időtartamra a Közgyűlés választja, akik tevékenységükért a Közgyűlésnek felelősösek.

 

Az Elnökök feladata és hatásköre:

–               az Egyesület tevékenységének irányítása;

–               az Elnökségi ülések vezetése;

–               a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

–               a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

–               kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

–               az Egyesületet képviselete; a két Elnök bármelyike önállóan gyakorolja a képviseleti jogot;

–               az Egyesület gazdálkodásának irányítása;

–               utalványozási jogot az  Elnökök bármelyike önállóan gyakorolja;

–               a munkáltatói jogok gyakorlása;

–               minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnökök hatáskörébe utal.

 

Az Egyesület Titkárának feladata és hatásköre:

 

Az Egyesület Titkára az Elnökök irányításával szervezi és intézi az Egyesület ügyeit, gondoskodik az elnökségi ülések rendszeres megtartásáról.

–               az Egyesület készpénz állományának kezelése;

–               a pénzügyi műveletek, számlák, bizonylatok kezelése, ellenőrzése, nyilvántartása, megőrzése;

–               a pénztárjelentés vezetése;

–               az Elnökség döntése alapján a Titkárt fenti tevékenységeiért díjazás illetheti meg;

–               az Elnökség és a Közgyűlés jegyzőkönyveinek elkészítése, irattározása;

–               a határozatok naprakész nyilvántartása azokba való betekintés biztosítása.

 

  1. Az Egyesület Titkára köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, úgy a személye is).

 

  1. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az Egyesület Titkára köteles az érintettek részére írásban megküldeni.

 

  1. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletezett iratokba bárki betekintésre jogosult.

 

  1. Az Egyesület Elnökei kötelesek gondoskodni a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell valamelyik Elnök részére megküldeni.
  2. Az Elnökök kötelesek bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

 

  1. Az iratbetekintés helye és időpontja az egyesület valamelyik Elnökével előzetesen egyeztetett hely és időpont.

 

  1. Az Elnökök kötelesek az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje, valamint csatolni kell az iratbetekintő ( személyes adatainak kezelésről szóló ) hozzájáruló nyilatkozatát. A betekintés nem zavarhatja az Egyesület működését.

 

  1. Az általános betekintési jog alól kivételt képezhetnek azon iratok, amelyek a személyiségi jogok védelme érdekében nem nyilvánosak, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságáról szóló 2011.évi CXII. Törvényben foglalt személyes adatok köre. Amennyiben a betekintés személyiségi jogokat érint, úgy a betekintés előtt az érintett beleegyezését is be kell szerezni. A betekintés megtagadása ellen az érintett vagy érdekelt panasszal fordulhat az Elnökséghez.

 

  1. Az Egyesület működéséről szóló éves jelentést és beszámolót, valamint a szolgáltatásai igénybevételének módjáról és lehetőségeiről szóló tájékoztatót az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.
  1. A Civil törvény ide vonatkozó rendelkezése alapján legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§.b) pontja alapján ( közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott-, a mostoha-, és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-, és nevelőszülő, valamint a testvér, hozzátartozó továbbá az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli  rokona, testvére, valamint a testvér házastársa )
    1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szerv által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

  1. A Civil törvény ide vonatkozó rendelkezése alapján a közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

 

  1.  A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

  1.  Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, úgy a vezető szervektől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező.

V.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

  1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
  2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

–               tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

–               magán és jogi személyek támogatásai;

–               az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

–               rendezvény bevétel;

–                a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás

–               az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

–               a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

–               más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

–               egyéb bevételek.

  1. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
  2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
  3. Az Elnökség esetenként dönthet a tisztségviselők, tagok olyan költségeinek megtérítéséről, amelyek kizárólag az Egyesület működésével függnek össze és hiteles bizonylatok.
  4. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli.

 

 

 

 

 

VI.

Tagdíj

 

  1. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
  2. Az éves tagdíj mértéke a rendes tagok esetében 3.000,-Ft. azaz háromezer forint, melyet az egyesület bankszámlájára vagy házipénztárába kell befizetni. Az összeget belépéskor, továbbiakban a tárgynegyedév utolsó napjáig kell rendezni.
  3. A pártoló és tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.

VII.

Az Egyesület képviselete

 

  1. Az Egyesület képviseletére az Egyesület 2 Elnöke külön-külön is jogosult.
  2. A bankszámla feletti rendelkezést a 2 Elnök külön-külön is gyakorolja.

 

VIII.

Az Egyesület megszűnése

1.      Az Egyesület megszűnik:

1.1      Ha az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad).

1.2      Ha a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz.

1.3      Ha a bíróság feloszlatja.

1.4      Ha a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését.

1.5      Ha a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

Az 1.2, 1.3, 1.4 és 1.5 pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az 1.2  pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a 1.3 és 1.4  pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

A Közgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

A jogutód nélküli megszűnés esetén az egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

 

IX.

Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Az Egyesület jelen egységes szerkezetbe foglalt, Alapszabályát a 2012. május 24. napján tartott Közgyűlés fogadta el.

 

Kelt: Szolnok, 2012. május 24.

 

 

 

Borbély Brigitta                                               Aradiné Balázs Edit

Egyesület Elnöke                                            Egyesület Elnöke

 

 

                                              Bárány Anita

                           Jegyzőkönyvvezető, Elnökségi tag

 

Kalácska Rita                                                       Aradi Dóra

alapító tag                                                             alapító tag

 

 

 

Bartha Sára                                                          Dr.  Bakos Beáta

alapító tag                                                                 alapító tag

 

Várkonyi Gyuláné                                                   Gyárfás Lajos

alapító tag                                                                     alapító tag

 

 

Nagy Katalin                                                           Kakó Tamás

alapító tag                                                                 alapító tag

Hozzászólások lezárva