Blog

2015.03.19 Sebastian Jászladányon egy bolt előtt feküdt. Immáron 3 HETE! Néhány jó lelkű ember adott neki kaját, nappal a bolt előtt, éjjel a bolt melletti bokorban húzta meg magát. Kért ő segítséget, de max némi ennivalót kapott. De a legtöbb ember, amikor éppen az egyik tagunk is ott volt, ennyivel lerendezte „hááá, he ez a kutya má mióta itt van e…”.
Sebastian utolsó esélyét ragadta meg, mikor kijött a bokorból hozzánk. Hozott egy fadarabot, játszani szeretett volna. A szivünk ketté hasadt, hogy lehet ezt csinálni? Hogy lehet ezt elnézni? Mert mindenre az a válasz, hogy mert én nem tudom…miért mi is olyan emberek vagyunk, mint bárki. Bárki segíthetett volna neki!
Szóval, ügyesen beszállt a kocsiba és már indultunk is, dokibá megnézte és letaglózó diagnózist mondott. RÜH! Azon kívül, hogy olyan sovány, mint a nádszál, dőlőngél a gyengeségtől, még rühes is.
Azonnal klinika, hiszen ezt mi nem tudjuk kezelni, munka mellett és ennyi kutya mellett ez képtelenség.
A klinikán kapott játékot, amit büszkén meg is mutatott nekünk:)
Most szépen erősítik és fürdetik, kapja a gyógyszereket.
Nagyon, nagyon szurkoljatok neki!
7 hónapos legényke, nem halhat meg! Élnie kell!